Tematika

1 A zen a japán zenna, azaz elmélyedés szó rövidítése.

2 A XII-XIX. századi feudális Japán harcművész nemesei.

Ami a zenben helyben ülő meditáció útján játszódik le, azt a karatéban kemény testi gyakorlatokkal érik el, amelyek a karatekát3 testileg és szellemileg saját határaira juttatják el. Miközben a hagyományos mozgásformákat4 számtalanszor megismétli, az önelemzésnek olyan folyamata is elindul, amelynek során felszínre kerülnek tudatában mindazok a tényezők, amelyekkel tisztán láthatja a valóságot. Csak aki saját cselekedeteire reflektál, az szabadulhat meg önmagáról alkotott elképzeléseinek bezártságából. Ennek során az első és legfontosabb lépést az jelenti, hogy elfogadja az énállapotot, mentesen mindenfajta szégyen- vagy kívánság-elképzelésektől5.

3 Gyakorló karatés.

4 Katák: formagyakorlatok, amelyben a karate több százéves alaptechnikái rendszereződnek, fejlődnek és öröklődnek tovább. Kiválóan fejlesztik a gyakorló önelemző képességét.

5 Ahogyan a zen meditációban a zavaró gondolatokat nem elnyomni kell, hanem minél tudatosabban szemügyre venni, hogy végül megszabadulhassunk tőlük.

Body image: az egyén önmaga testéről alkotott képe.

Self-concept: az ember önmagáról alkotott képe.


KARATE mint ÖNVÉDELEM AZ EGYETEMES TESTNEVELÉSBEN A Debreceni Egyetem szorgalmi időszakaiban történő önvédelmi órák tematikája a RONIN Karate Klub ajánlásával
	A karatetanulás célja az ember önmagával való tökéletes egységének elérése. A gyakorlása során szükséges elmélyülés – meditatív jellegének köszönhetően – ideális feltételeket teremt az önmegfigyelésre; ilyenkor a pillanatot tudatosan élhetjük át, és szellemünket pihentethetjük.
A karate a távol-keleti harcművészetekhez (aikidó, dzsúdó, iaidó, kendó, stb.) tartozik, amelyet erősen befolyásol a zen1 buddhizmus filozófiája. A zen gondolatvilágával való kapcsolatból merítették erkölcsi alaptartásukat a szamurájok2. Ennek eredményeként a halálos küzdőtechnikák a személyes fejlődés és tudati képzés módszerévé alakultak át. Ezt a tudatos fejlődési, gyakorlási módszert nevezzük búdónak, a harcos útjának. 1 A zen a japán zenna, azaz elmélyedés szó rövidítése. 2 A XII-XIX. századi feudális Japán harcművész nemesei.
	Az a harcos képes legyőzni másokat, aki legyőzte saját énjét. Csak amikor szelleme teljesen tiszta, akkor tudja a helyzetet úgy felfogni, amilyen az valójában, és ennek megfelelően cselekedni. Ameddig a harcos tudatát fogva tartják az előítéletek, addig az a mód, ahogyan ellenségét szemléli és elképzelései arról, egy adott helyzetben melyik cselekvés helyes és helytelen, csak egy saját maga által teremtett illúzió eredményei.
Ami a zenben helyben ülő meditáció útján játszódik le, azt a karatéban kemény testi gyakorlatokkal érik el, amelyek a karatekát3 testileg és szellemileg saját határaira juttatják el. Miközben a hagyományos mozgásformákat4 számtalanszor megismétli, az önelemzésnek olyan folyamata is elindul, amelynek során felszínre kerülnek tudatában mindazok a tényezők, amelyekkel tisztán láthatja a valóságot. Csak aki saját cselekedeteire reflektál, az szabadulhat meg önmagáról alkotott elképzeléseinek bezártságából. Ennek során az első és legfontosabb lépést az jelenti, hogy elfogadja az énállapotot, mentesen mindenfajta szégyen- vagy kívánság-elképzelésektől5. 3 Gyakorló karatés. 4 Katák: formagyakorlatok, amelyben a karate több százéves alaptechnikái rendszereződnek, fejlődnek és öröklődnek tovább. Kiválóan fejlesztik a gyakorló önelemző képességét. 5 Ahogyan a zen meditációban a zavaró gondolatokat nem elnyomni kell, hanem minél tudatosabban szemügyre venni, hogy végül megszabadulhassunk tőlük.
	A félév során a hallgatónak lehetősége adódik arra, hogy az általános testmozgás keretein túl megismerkedjék a karate mozgásanyagával, annak szellemi és mentális hátterével. A karate mozgásanyagában a fentebb említett tradícionális mozgásformákon keresztül jutunk el a valóságosabb szabadküzdelmi gyakorlatokig.
A kihon a hagyományos alaptechnikák gyűjteménye. Ezek kötött, a karate többszáz éves története során kicsiszolt mozdulatok. A technikák elsajátítása során a karatéka megtanulja uralni és koordinálni a mozgását. Ennek célja nem csupán az adott mozdulatok begyakorlása, de ezen keresztül érheti el, hogy tökéletesen uralni tudja a mozgását.
	A szabadküzdelmi gyakorlatok figyelmessé tesznek az itt és mostra. A karatéban a szabadküzdő technikák gyakorlásánál az ismétlések nem a folyamat automatizálására szolgálnak, hanem az észlelés folyamatos finomítására és differenciálására. Nem a technika külső formája a fontos (mint a hagyományos formagyakorlatoknál), hanem annak a mindenkori helyzetnek megfelelő kreatív alkalmazása. A hallgató így fejlesztett képességeivel az élet minden területén könnyebben küzdi le az akadályokat.
Általános cél:	A hallgatók testkép -fejlesztésén keresztül az énkép erősítése, fejlesztése. Body image: az egyén önmaga testéről alkotott képe. Self-concept: az ember önmagáról alkotott képe.
A tantárgy órakerete:	szorgalmi időszakban heti 1x1,5 óra, amelyet a kevés óraszámra való tekintettel hiányzás nélkül teljesítendő.
A tantárgy megtartásának ideje:	hétfő: 18.30 – 20.00-ig
	csütörtök: 20.00 - 21.30-ig
A tantárgyon való részvétel kellékei:	edzőfelszerelés, tisztálkodó felszerelés
A tantárgy félév végén:	háziversennyel, aláírás megajánlásával zárul.
Edzésvezető:	Szabó László Sándor - Ronin Karate Klub (Inoue-Ha Shito Ryu Keishin Kai 3. dan) vezetőedző. Tel.: 30 / 987 21 14, e-mail: privatkarate@gmail.com
A szorgalmi időszak közös eredményének tekinthetnénk, ha a félév végére a hallgató:
alapvetően értené a következő kifejezéseket: testkép, énkép, testséma, testérzet, testideál;
ismeretanyaga bővülne a fizikai képességek fejlesztésének alapterületeiről, úgymint:	bemelegítés
	motorikus tulajdonságok
	fizikai képességek - edzettség növelésének eszközei - gyorsaság - erő - állóképesség - hajlékonyság - ügyesség - ruganyosság
	elfáradási sajátosságok;
ismerné a fittség összetevőit, a fizikai fittség háromszögét;
álltalános ismeretekkel rendelkezne a harcművészetekről, karatéról;
értené és különbséget tudna tenni a keresztény kultúra, a buddhizmus és a zen gondolatvilága között;
mindennapjaiban tudná hasznosítani szerzett tapasztalatait, tudását.

Szorgalmi feladat: ahhoz, hogy valaki a karatéban fejlődhessen, a szellemében is fejlődnie kell. A féléves munkához kapcsolódó ismeretek megszerzéséhez a következő olvasmányok, – és filmek megtekintését, átgondolását javaslom:
I. félév - bevezetés: fel a hegyre...
irodalom:	Gordon W. Allport: A személyiség alakulása (Gondolat, 1980) Eliot R. Smith – Diane M. Mackie: Szociálpszichológia (A self: 189-252. o.) N.H.Groenman – O.D.A.Slevin – MA Buchenham: Szociológia, szociálpszichológia és magatartástudomány ápolóknak (A test pszichológiája: 336-338. o.) Barabás Anikó: Eurofitt – A fizikai fittség EUROFITT tesztjeinek kézikönyve (A fizikai fittség háromszöge: 19-21. o.) A. A. Milne: Micimackó A. A. Milne: Micimackó kuckója Dr. Ujváry Miklós: A délkelet-ázsiai harci művészetek Lao-ce: Tao Te King (Weöres Sándor fordítása Tőkei Ferenc prózafordítása alapján) Eugen Herrigel: A zen-út Taisen Deshimaru: Zen és a harcművészetek (The Zen Way to the Martial) E. Fromm – D.T. Suzuki: Zen-buddhizmus és pszichoanalízis (Helikon Kiadó, 1989) William Dale Jennings: A rónin (Zen történeten alapuló regény) Hermann Hesse: Üveggyöngyjáték Jack Kerouac: Ont he Road – Úton (Budapest, Európa Könyvkiadó, 1983 /Bartos Tibor fordításában/)
*„A könyvek nem azért vannak, hogy higgyünk nekik, hanem azért, hogy megvizsgáljuk őket.* *Egy könyv olvastán ne azt kérdezzük, hogy mit mond, hanem hogy mit akar mondani.”* (Umberto Eco: A rózsa neve)
film:	hét: Ron Fricke: Világok arca: Baraka hét: Dargay Attila: Lúdas Matyi hét: Peter Weir: Holt költők társasága hét: Jane Campion: the Piano – Zongoralecke hét: Ralph Nelson: Charly – Virágot Algernonnak hét: Oliver Hirschbiegel: A kísérlet hét: Milos Forman: Száll a kakukk a fészkére hét: Dennis Hopper: Easy Rider – Szelíd motorosok hét: Francis Ford Coppola: Apokalipszis most hét: Akira Kurosawa: Seven Samurai – Hét szamuráj hét: Luc Besson: Leon, a profi hét: Clint Eastwood: Million Dollar Baby hét: Peter Greenaway: Párnakönyv hét: KIM Ki-Duk: „Spring, Summer, Fall, Winter… and Spring” – Tavasz, Nyár, Ősz, Tél… és Tavasz hét: Scott Hicks: Ragyogj!
*„A mai világ a képek mérhetetlen mennyiségét fogyasztja el, s könnyű előre látni, hogy* *a holnapi világ fenomenológiája ezekre fog felépülni.* *Ha nem tudjuk értékelni őket, a világot sem tudjuk többet értékelni.”* (Giulio Carlo Argan)
II. félév - levezetés: le a hegyről...
irodalom:	Elliot Aronson: The Social Animal – A társas lény (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995) Erich Fromm: The Art of Loving – A szeretet művészete (Helikon Kiadó, 1985) John Tyerman Williams: Pooh and Psychologists – Micimackó és a pszichológusok (Szukits Könyvkiadó, 2003) Robert M. Pirsig: Zen and the Art of Motorcycle Maintenance – A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete (Budapest, Árkádia, 1989) Richard Bach: Illusions – Illúziók (Édesvíz Kiadó, 1998) Takuan Szóhó: A korlátaitól megszabadított elme (A zen mesterének írása a kard mesteréhez) Mijamoto Musasi: Go Rin No Sho Salman Rushdie: Hárun és a mesék tengere Hermann Hesse: Sziddhárta hindu rege (Európa Könyvkiadó, 1994)
*„A könyvek nem azért vannak, hogy higgyünk nekik, hanem azért, hogy megvizsgáljuk őket.* *Egy könyv olvastán ne azt kérdezzük, hogy mit mond, hanem hogy mit akar mondani.”* (Umberto Eco: A rózsa neve)
film:	hét: Akira Kurosawa: Káosz hét: Rob Marshall: Memoirs of a Geisha – Egy gésa emlékiratai hét: Bernardo Bertolucci: „1900” – Huszadik század hét: Fernando Meirelles: Cidade de Deus – „Isten Városa” hét: Mathieu Kassovitz: La Haine – A gyűlölet hét: Lexi Alexander: Green Street Hooligans hét: Julian Schnabel: A graffiti királya hét: Bob Fosse: All That Jazz – „Mindhalálig zene” hét: Joel Schumacher: Flawless – „Hibátlanok” hét: Richard Eyre: Stage Beauty – Nőies Játékok hét: Jean-Jacques Beineix: „Betty Blue” hét: Peter Greenaway: The Cook The Thief His Wife end Her Lover – A szakács a tolvaj a feleség és a szerető hét: François Dupeyron: Monsieur Ibrahim et les Fleurs du Coran – Monsieur Ibrahim és a Korán Virágai
*„A mai világ a képek mérhetetlen mennyiségét fogyasztja el, s könnyű előre látni, hogy* *a holnapi világ fenomenológiája ezekre fog felépülni.* *Ha nem tudjuk értékelni őket, a világot sem tudjuk többet értékelni.”* (Giulio Carlo Argan)