• Klubunk vállalt feladatai
• Klubunk története
• Vizsgarend
• Gazdálkodás
• Törvények

• A Hayashi-ha shito-ryu karate népszerűsítése:
  - tréningek, bemutatók szervezése
  - kapcsolatok kiépítése más harcművészetek (küzdősportok) képviselőivel, klubjaival
  
  
• A tagok technikai tudásának elmélyítése:
  - felkészítés övvizsgákra, versenyekre
  - edzőtáborok szervezése
  
  
• A karate szellemi hátterének ismertetése:
  - különféle keleti harcművészeti stílusok létrejöttüktől napjainkig
  - előadások a keleti kultúrák filozófiájáról, életmódjáról, történelméről
  
  
• Egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrzés:
  - a szellemi, fizikai és pszichikai képességek egyensúlyának kialakítása
  - prevenciós tevékenységek támogatása
  
  
• Segítségnyújtás betegségek leküzdésében:
  - szakemberek szerint a karate sportként és harcművészetként egyaránt
  jótékony hatással van a légzésproblémákra és a mentális problémákra
  
  
• Aktív részvétel környezetünk "civil" életében:
  - felkérésre segítségnyújtás rendezvények lebonyolításához
  - együttműködés a helyi civil szervezetekkel
  
  
• Részvétel környezetünk mentálhigiénés programjaiban:
  - Harmónia Tréning: a városi életformából következő, szellemileg és
  fizikailag egyaránt megterhelő civilizációs ártalmak korrigálása és ellensúlyozása
  
  
• Klubélet:
  - harmonikus életszemlélet kialakulásának elősegítése
  - hasznossá válni minden sportszerető ember számára

Karate Klubunk 1990 óta működik folyamatosan, s 1994-től már államilag bejegyzett társadalmi nonprofit szervezetként tevékenykedik. Elsődleges feladata az edzéslehetőségek megteremtése, a tanulók fejlődésének, edzőtáborozásának, versenyre jutásának elősegítése. Évek óta rendszeresen jelen vannak tagjaink az országos edzőtáborokban, s a versenyeken értékes helyezéseket érnek el.

A Karate Klub alapvető, természetes működési területe a társadalmi szervezetté válásától kezdve már nemcsak a karate népszerűsítése. Folyamatos működésünkkel, illetve egyéb szervezett programjainkkal igyekszünk a tagjainkon kívül minden egészséges életmódra vágyó ember szolgálatára állni.

Vizsgarend

1. A vizsgára csak az edző előzetes engedélyével, illetve javaslatára lehet jelentkezni.
2. A vizsgázó a karateetiket szerint köteles a vizsgán megjelenni:
   - pontos időben;
   - ápoltan: - tiszta, vasalt gi-ben (karateruha); - tiszta, levágott körmök; rendezett külső például haj;
   - a vizsgára való szellemi, mentális és testi képességének teljességében, illetve a vizsga anyag teljes ismeretében, annak az önmagához képest minőségi szintű tudásában.
   
3. A vizsgák között kivárási időnek kell eltelnie. Ez a kivárási idő folyamatos edzésben eltöltött időt jelent. (Klubunkban - hallgatólagos megállapodás szerint - a vizsgák között eltelt úgynevezett szorgalmi időben az edzések minimum 75%-án kell részt venni.)
   
   Kivárási idő:

   FOKOZAT	RENDES KIVÁRÁSI IDŐ		HETI KÖTELEZŐ EDZÉSSZÁM
   	14 év ALATT	14 év FELETT	14 év ALATT	14 év FELETT
   10. kyu (fehér öv)	Nincs: az első edzésen való részvételtől.		2x2 óra	2x2 óra
   9. kyu (narancssárga öv)	6 hónap	4 hónap	2x2 óra	2x2 óra
   8. kyu (kék öv)	6 hónap	4 hónap	3x2 óra	3x2 óra
   7. kyu (piros öv)	8 hónap	4 hónap	3x2 óra	4x2 óra
   6. kyu (lila öv)	8 hónap	4 hónap	3x2 óra	4x2 óra
   5. kyu-tól kizárólag edzőtáborban (Gashuku) lehet vizsgázni!
   5. kyu (zöld öv)	10 hónap	6 hónap	4x2 óra	4x2 óra
   4. kyu (zöld öv)	10 hónap	6 hónap	4x2 óra	5x2 óra
   3. kyu (barna öv)	12 hónap	12 hónap	5x2 óra	5x2 óra
   2. kyu (barna öv)	12 hónap	12 hónap	5x2 óra	5x2 óra
   1. kyu (barna öv)	12 hónap	12 hónap	6x2 óra	6x2 óra
   1. dan (fekete öv)	18. életévtől	24 hónap	6x2 óra	7x2 óra

   
   
4. A megadott fokozatok próbaidős fokozatok, és a következő vizsgáig eltelt időben
   - fegyelmi vétség;
   - karatéhoz nem méltó magatartás;
   - vagy edzések elhanyagolása esetén visszavonhatók.

Az a karatéka, aki vét a vizsgaszabályzat előírásai ellen, fegyelmi vétséget követ el, és fegyelmi felelőségre kell vonni.

Gazdálkodás

Klubunk önálló jogi személyiséggel rendelkező közhasznú szervezet ( egyesület ), amely cégbírósági bejegyzéssel a társadalom szükségleteinek (sport, egészségmegőrzés, stb.) kielégítése céljából nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül működik. Gazdálkodásunk során elért eredményt nem osztjuk fel, hanem azt a létesítő okiratunkban (alapszabályzat) meghatározott tevékenységünkre fordítjuk.

A szolgáltatásunkat igénybevevőktől havi tagság díjat szedünk, amelyet az alább bemutatottak szerint használunk fel:

• Egyesület működési költségei:
• Terembérleti díj
• Ügyintézés- irodaeszközök
• Tájékoztató- promóciós anyagok készítése
• Edzői tiszteletdíj

Állami és egyéb támogatottság hiányában a karate tanulása önköltséges. Ezért az egyesületi tagságdíjat mindaddig folyamatosan kell fizetni, ameddig tevékenységeinken aktívan részt kíván venni. Ez azt jelenti, hogy nem edzésdíjat fizet a szolgáltatást igénybevevő, hanem a tagság díj befizetésével önmagának biztosítja a karate tanulás feltételeit .

A tagság díj fizetés megszakadásával (például: a nyári szünidőben önakaratukból kifolyólag nem veszik igénybe szolgáltatásainkat, vagy úgy döntenek, hogy néhány hetet egyéb kikapcsolódási lehetőség megismerésével töltenek, stb.) a szolgáltatásainkat folyamatosan vagy részleges folyamatosságát igénylő személy klubunkban betöltött státusa automatikusan megszűnik . A státus visszaállítása annak újra kérvényezésével s az ezzel járó feltételek elfogadása esetén lehetséges. ( A karate tanulásának, gyakorlásának lehetőségét nem téveszthetjük össze egy tanfolyamon való részvétellel. Ha ezt tesszük, megfosztjuk magunk a karate értékvilágától.)

Végezetül - gazdálkodásunk bemutatása kapcsán - szeretnénk tájékoztatni a Közhasznú szervezetekről szóló - 1997. évi CLVI. - Törvény szerinti a közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető

Kedvezményekről

"A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint

1. a közhasznú szervezetet
1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség,
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény,
3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény,
4. illetékkedvezmény,
5. vámkedvezmény,
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
2. a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
3. a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,
4. tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.

Törvények

Klubunk életét meghatározó legfontosabb törvények

1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről(Ptk)
Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek , továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.

• Jogképesség

1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
Törvény az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel.

1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
A közhasznú szervezetek társadalmi szerepének növelése , közhasznú működésük és gazdálkodásuk áttekinthetőbbé tétele , a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elősegítése, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából alkotott törvény.

2004. évi I. törvény a sportról

• A sportoló jogállása: a sportolóra vonatkozó általános előírások
• Versenyengedély
• Átigazolás
• Sportfegyelmi felelősség
• Stb.


• A sportszervezetek jogállása: a sport szervezeti és versenyrendszere
• A sportszervezetek típusai
• A sportegyesület 16. § - 17.§


• AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK
• A SPORT VERSENYRENDSZERE
• STB.